(Sebestyén Csilla a Hotel Gleneagles-ben)

Mindig is nagy vágyam volt, hogy sokat utazhassak és persze a kirándulások alkalmával sok-sok jó bort kóstolhassak meg… Mindig irigyeltem a barátaim, ismerőseim, akiknek volt bátorságuk külföldön szerencsét próbálni. Sokat töprengtem, hogyan sikerülne olyan munkát (mivel hamar tudatosult a tény bennem, miszerint ha az ember a bornak szenteli az életét, akkor nemigen szórhatja a pénzt „tanulmányutakra” ) találnom, ahol jó borokat ízlelgethetek és még fizetnek is érte valamit. Fontos volt, hogy angol nyelvterületen legyen. Egy nagyon jó barátom ajánlotta a Hotel Gleneagles-t Skóciában, ami egy rendkívül  magas minőséget képviselő, szinte minden igényt kielégítő  és a legfontosabb, hogy kb. 400 különböző bort tartalmazó borkönyvvel bíró luxus szálloda. Így kis családi kupaktanácsunk eldöntötte, próbáljam meg,……. hátha……

Első  levél

Gyakorlati hét

Sziasztok!

Most lett vége a gyakorlatnak, volt egy csomó oktatás és még pentekig lesz is. Este megyünk a szálloda étterembe vacsorázni, hogy lássuk, hogy megy élesben egy vacsora. Körbevezettek minket (van egy csoport 12-en vagyunk, mindenki hasonló korú, szimpatikusak) az egész hotelbe, hát nem kicsi és tenyleg puccos. Itt mindenki kedves és folyton mosolyognak, de ragaszkodnak a standard-hez. Például az egyenruha nagyon mókás és nekem az ing túl nagy. De ahhoz, hogy kicseréljék kell szólnom a főnökömnek, aki szól valakinek, aki szól a főnökének és kb. egy hónap múlva kapok inget.

Tehát mindíg mosolyogni, betartani a szabályokat s akkor nincs gond. Kaptunk egy 76 oldalas könyvet, ami tartalmazza a követelményeket, szabályokat, előnyöket, kedvezményeket, amik nem is rosszak. Lehet nagyon olcsón vendéget fogadni, a szálloda szolgaltatásait is olcsón vehetjük igénybe, szóval gyertek bátran, várok mindenkit sok szeretettel:-)

Az angol sem egyszerű, mert mindenki hadar + egy sok más nemzetiségű van itt. Ez a hét csak gyakorlat, így annyira sok az új informació, hogy azt sem tudom, hol vagyok.

Amikor megérkeztem, nagyon megijedtem, mert ez a hely felülmúlta az elvárásaimat. Amikor megláttam a borkönyvet és a pincét….az maga a Mennyország!!!!!!!! minden van, amit csak akarhatok sőt nem csak francia, hanem olasz, spanyol, észak- del-amerika meg minden. Sok az ausztrál, chilei,s szinte mind nagyon híres. Vannak igazi különlegességek…..szóval remélem nem kell sokat várnom, hogy kibonthassak párat

Szombaton fogok kezdeni egy bálteremben, remélem egy rendezvény lesz és nem dobnak rögtön a mélyvízbe…

Írjatok nekem én is mesélek majd, ha elkezdtem dolgozni.

Drukkoljatok, hogy ne bénázzak.

Sok puszi,

Csilla

Második

Hali,

ma lesz az első munkanapom, egy silver wedding a bálteremben. Kicsit már kezdek izgulni, de szerintem ez jobb kezdés, mint az étterem……. Oda kedden megyek először.

Harmadik

Első  munkanap

Sziasztok!

Tegnap megvolt az első munkanap……………itt abba is hagyhatnám, mert még mindig nem tértem magamhoz, annyira lefáradtam.

Úgy volt, hogy egy ezüstlagzin kezdek, ami első napnak jó is lett volna, de neeeem!!!!!!!! Hatkor este, bementem nagy lelkesem és hat 10-kor szóltak, hogy mehetek az étterembe, mert majdnem telt ház lesz este, kevés a sommelier.

A borkönyvbe kb. 450 bor van kb. 400 pincészettől, amiből én eddig kb. 12 óra internetezés alatt 50-et csekkoltam le. Sebaj, azt mondta a fősommelier csak menjek az egyik sommelier után és figyeljek, majd az megmond mindent. Csak, hogy milyen is itt egy este:

- Ha este 18- kor kezdesz, kicsit előbb oda kell érni, bejelentkezni. Kártyás rendszer van mindenhol, tudják mikor hol vagy.

- Szóval bejelentkezel, majd mész a breefing-re (megbeszélés), ahol elmondják az este menetét (hány vendég jön, mikor jönnek, voltak-e már itt, reklamáltak-e, ha igen mire kell figyelni, kik a VIP-k, extra kívánságok, szülinapok, stb.), aztán jön a kikérdezés, pl. új kaják neve, hogy készül, nekem borok, honnan, mihez ajanlanám. Még tegnap nem kérdeztek, szerencsére.

- Aztán megyünk a bortároló helységbe, (nagyon szép), ahol a fősommelier megmondja, ki melyik asztalokat viszi este. Kb. 100 asztal van! Gyakran kóstolunk új jövevényeket…..ez a legjobb része az esténekJ……kérdezgetnek a borokról, származási helyükről, így tanulhatunk egymástól.

Megnézik a felettébb vicces egyenruhánkat, fényes-e a cipőnk, van-e él az ingben, max 2mm-es köröm, no körömfény, összefogott haj+hajpánt.

Minden vendég bejelentkezik vacsorára, így elmondják melyik asztalnál ülnek VIP-k, amit itt nagyon komolyan kell venni. Ezek lehetnek ismert emberek (hétvégén a Travolta volt itt, ő sokat jár ide), de cégvezetők is, akik sok rendezvényt hoznak. Akik visszajárók, név szerint kell szólítani, megtanulni milyen bort, vagy röviditalt szeretnek és nem hibázni, amikor kiszolgálod őket.

Tegnap, akivel én voltam, 11 asztala volt, a 66-os VIP. Azt mondta, figyeljek, hogy a poharak soha ne legyenek üresek, + mindig utántölteni, amikor kevés van benne. Ha elfogy a bor és nem kérnek többet, lepakolni a koszosat. Gondoltam, oké ezt meg tudom csinálni.

Erre persze egy óra múlva elkeveredtünk s egyszercsak a kezembe nyomott két palack bort, hogy vigyem a 66-os asztalhoz, mutassam be, stb. Hááát kicsit sem vert le a víz!!!!!!!!! Ezek az emberek a szálloda (ami mellékesen a Diageo cég tulajdona) roppant fontos ilyen-olyan vezetői voltak, sokat jönnek. Szerencsére olyan borokat kaptam, amiket ismertem (Cloudy Bay Sav. B., és Pinot N.). Elkezdtek kérdezgetni, honnan jöttem, minek… persze én meg annyira akartam jó lenni, hogy izgalmamban véletlenül az egyiknek a fehérboros poharába töltöttem a vöröset. Elég rizibizi helyzet volt, de szerencsére jófejek voltak az egyik pasi egyszerűen csak áttöltötte a vörösboros pohárba.

Ahhoz képest, hogy 800 alkalmazott van kb. 60-an ebben az étteremben a placcon, ebből 9 sommelier, tiszta káosz van itt. Amikor elmennek a vacsoráról, kb. 11-kor, pár embernek ott kell maradni megteríteni a reggelire. Én is a szerencsések között lehettem, így reggel 3-ig dolgoztam. Az ember azt gondolná nem nagy kaland egy terítés,…… hát nekem az volt.

Van kb. 5 különböző kés, kanál, villa, bögre, vajas cucc meg minden….tiszta Pretty Woman…… Nem mindegy hogy reggelire vagy vacsorára hajtogatod a textil szalvétát (1600 Ft darabja), mindent külön fel kell kutni. Kiraktunk vagy 300 csészét és egynek nem volt alátét. A szálloda mindent külön terveztet meg, így ezeket minden évben egyszer pótolják. Az evőeszközök persze ezüstök, elég rusnyák.

Persze az egészet csak megkönnyíti a skót akkkkcentus és a hadarás, meg a zongora + a hegedű. Alig értem, mit akarnak, mindig megpróbálok csak én beszelni:-)

Ezt a főnökeimmel nem tehetem meg sajnos, így ha velük beszélek, csak mosolygok, meg pislogok és próbalom megfejteni a rejtvényt.

A szálloda: www.gleneagles.com Strathearn Fine Dining

Sok puszi, irjatok.

Mindenki, akinek írok nagyon-nagyon hiányzik + a Gradus és a Zénó is.

Negyedik

Első  baki

Sziasztok!

Szombaton sikerült elkövetnem az első “balesetet”.

Úgy volt, hogy végre én leszek az étteremben a „pincemester”, aki minden rendelést előkészít a sommelier-nek. Itt számítógépes rendszer van, mindenkinek van egy kártyája, amit ha lehúz a gépnél, az megnyitja neki. Így az érintőképernyőn beüti a rendelést (milyen borvidék, melyik termelő, melyik bora), ami megjelenik a bortároló helységben is és így gyorsan elő lehet keresni s a többi sommelier gyorsabban tud dolgozni. Na, én lettem volna végre, aki keresi, így megtanulhattam volna, mi hol van. Nem egyszerű több száz bor van, borvidékenként elrakva…… De neeem, átraktak egy magán rendezvényre egy Balkony nevű szobába, ahol egy nénike ünnepelte a 80-dik születésnapját 23 rokonával. A főnököm, aki nagyon szigorú, de eddig velem nagyon rendes volt mondta: “Hiányozni fogsz ma este, de át kell küldjelek egy másik rendezvényre, mert kevesen vannak. Ügyes légy, büszke akarok lenni rád.” Megszorongatta a karom és utamra engedett. Persze ebbe a kicsi szállodába nem lehet eltévedni……, így késtem. Már megkezdődött a buli, a nénike csak úgy nyomta a skótdudára a táncot.

Megkezdődött a vacsora én szolgáltam fel a pezsgőt, majd a fehérbort és a vöröset. Volt pár kiskorú, akik narancslevet kértek folyton. Amikor kivittem az asztalhoz tálcán s pakoltam le az egyik kislány felállt és meglökte a karom s én LEÖNTÖTTEM!!!!!!!!!!! narancslével a ruháját. Persze teljesen leblokkoltam, mert az ottani rendezvényvezető tiszta bunkó volt. Azt mondta “F..k most fizethetjük ki a ruháját!” Itt ugye nem a turiba veszik a ruhákat és ilyen eseteknél a szálloda felajánlja a tisztítást,  ha nem segit akkor kifizeti a ruhát. Ebből sok visszaélés volt már, így nem annyira szeretik ezeket az “eseteket”.

Na, a lényeg a lényeg a lány teljesen normális volt, nem aggódott én annál inkább. Jött az egész család, figyelte a történéseket, én persze a nagy fennforgásban és ijedtségemben majdnem elbőgtem magam. A lány szülei nagyon rendesek voltak, ölelgettek, mondták, semmi bajság nincs. Másnap reggelinél is odajöttek beszélgetni. Akkor persze a temperamentumos olasz rendezvényszervező kisbarátom is jött és mondta: ” Nincs semmi baj, beszéltem a főnökkel, aki lebeszélte a tisztítást, s vendégek kérték, hogy neked ne legyen semmi károd sem. Szóval elintéztem mindent ám bla-bla-bla”

Köszi gondoltam F..k neked is most már ne gyere enyelegni, ha jó vezető lennél nem így csinálnád a dolgod. Ennyi….

Szerencsém volt, most már nevetek rajta, mert azért vannak itt jófejek is, akiknek voltak hasonló balesetei, ők vicces sztorikat meséltek.

Most csak attól félek, mi van ha egy más beállítottságú vendéggel esik meg ugyanez. Hallottam durva esetekről is. Hihetetlen bu.kó vendégek is vannak, akik mindent kiprovokálnak.

Vasárnap még stresszes voltam meg kimerült, de egy nagyon jó barátnőm, aki itt dolgozott hamar eligazított és rámparancsolt, hogy ne nyavajogjak, bárkivel megesik. (Köszi Zsófi)    Ha nem ilyen puccos lenne az egész, biztos nem  parázom be ennyire….. csak ugye ez a közeg, a látvány, a zongora, hegedű, hogy valaki mindig figyel mit, hogyan csinálsz…, eléggé feszéjez. Idő kell megszokni….

Hétfőn egy pár haverkával elmentünk ebédelni, végre kikapcsolódtam. Este iszogattunk….. Tegnap meglátogattam két sommelier lányt, akik együtt laknak, boroztunk majd este eljöttünk ide, ahol a szállásom van… bulizni. Itt van egy klub, ahol van egy bar, tv-k, billiárd,  zene. Egy vicces, kedves indiai fiú születésnapját ünnepeltük. Végre kirúgtunk a hámból Azok akikkel együtt kezdtünk nagyon hasonlóak, mint én tehát így kb. 10-en jól elvagyunk. Akik meg beképzeltek és bu.kók, azokkal nem foglalkozom, és persze nem is kapnak a jó kis hazai barackpálinkámból sem!!!!!!;-)

Most van 3 szabadnapom, kipihenhetem magam. Az a baj, hogy reggel 8-12 vagy 13-ig dolgozom aztán meg este 18-24-ig vagy tovább. Általában 11-13 óra naponta, így a sok túlóra miatt kapok szabadnapokat. Sőt január 6-20-ig megyek haza, aztán márciusban is lesz szabim, amikor itt szeretnék a többiekkel elmenni kirándulni. A szálloda sok más városba ad kedvezményes belépőt múzeumokba, sör és whiskey – főzdékbe ingyen mehetünk, szállást is olcsón kapunk. Szóval élünk a lehetőségekkel.

A reggeliket utálom, olyankor a sommelier feladata feltölteni a “bufet”. Büfe=kb. 30 féle müsli, 15 gyümölcs, 20 pékáru, szalámi, 7 féle tojás, 6 féle sonka és még sorolhatnám, elképesztő a választék. Hideg-meleg kaja hegyek. 10 óráig folyamatosan olyannak kell lennie, mint 6-30-kor volt. Aztán mikor lepakolunk, mindenki elkezd enni a dolgozók közül, így a reggelim meg van oldva, amikor dolgozom. Van egy kiskocsi, amin füstölt, nem füstölt, hordóban érlelt whiskey-s füstölésű lazacok vannak és nekünk kell hajszál vékonyra szelni, feltekerni a szeleteket és találni. Én még kicsit bénázom, nem annyira megy a vékony szeletelés, de majd belejövök…

Most ennyi, írjatok …..

Sok puszi, hiányoztok

Ötödik

Most vagy soha…..

Sziasztok!

Ma kezdődik a karácsonyi őrület. Telt ház van, annak ellenére, hogy Skócia legdrágább, Anglia első 3 legdrágább, a “világegyetem” első 20 legdrágább programja között szerepel a hotelben töltött időszak a két ünnep alatt. Van kb 30 kis “házikója” a szállodának, darabja 53 000 font/hét!!!!! Ezt csak azért mondom kissé cinikusan, mert mi (alkalmazottak) mást se hallgatunk két hete előadást követ egy másik előadás, vagyis kiképzés, hogy kik jönnek, ki miért fontos, mennyire gazdag, ki a híresség, milyen kívánságaik vannak és még sorolhatnám. Ami engem, mint sommeliert érint, egy névsor a sokból, hogy ki költ sokat borra, pezsgőre stb.

Már tudom az étterem melyik részén fogok dolgozni, nekem személy szerint a legkedvesebb hely, sok asztal, de nagyon szép környezet. Mától 27-ig kb. minden asztalomhoz esténként ugyanaz a társaság ül, ezért ki kell alakítanom velük egy jó kapcsolatot es minden este jobb és jobb borokat eladni. Ami a legdurvább, már előre felvenni a rendelésüket a következő estére, hogy milyen bort kérnek, így ki lehet időben dekantálni, es mire jönnek vacsorázni, már az asztaluk mellett van a bor csak szervírozni kell. Persze ez azért is fontos, mert ebben a másfél hétben reggel, délben, este 500!!! vendég jön szinte egyszerre enni. 1500 étkezés naponta!

Itt talán eljön az én időm, remélem jófej vendégek lesznek es sok drága bort szolgálhatok fel (es kóstolhatok meg). Ha most nem, akkor soha. Azt mondta a főnököm, egy este legalább 4-5 Petrus es társai a szokásos station-önként (ahova külön-külön be vagyunk osztva) Nem rossz….

Csak attól mentsen meg az ég, hogy valamit elrontsak. Semmi más kívánságom nincs karácsonyra, mint most a tőlem telhető legjobban dolgozni…..

Dec. 23-tól jan. 3-ig minden nap ebéd és vacsora amikor dolgozom, ez kb. 12-15 óra naponta! 27-től 2-ig megint új vendégek jönnek az asztalaimhoz, velük megint barátok leszünk remélem

De jan. 6-án megyek haza, már alig várom….

MINDENKINEK KELLEMES KARÁCSONYT, EGÉSZSÉGBEN, VIDÁMSÁGBAN, SIKEREKBEN GAZDAG BOLDOG ÚJ ÉVET KIVÁNOK!

Ui: Drukkoljatok nekem, hogy ügyes legyek, ne hibázzak.

Sok puszi, Csilla